2010. szeptember 13.

Irodai kommunikacio megint

Van egy brit kollegam, akivel mar negy eve baratok vagyunk, amiota kikoltozott o is New York-ba par honapja, sokat logunk egyutt, szoval tenyleg jol ismeri mar a gondolkodasom, humorom. Emlitett kollega pentek du. 4-kor atballag az asztalomhoz, pont akkor tettem le a telefont.

- Vasszap? Kerdi o
- I hate my life…
- …ooo… nem extrem ez kicsit?
- Ja bocsi, csak egy pesti baratommal beszeltem az iment telefonon.
- Es mit mondott, ami igy letort?
- Semmit, tok jol eldumaltunk, csak lattam, hogy kozben jott 30 uj mail. Es meg benne vagyok a magyaros kozvetlen stilusban. Varj, gyere ide megegyszer, visszazokkenek Amerikaba addig.
Ertetlenul nez, de azert elmegy, visszajon:
- Vasszap?
- Pentek delutan van, mindjart hetvege, jobban nem is lehetnek! :)
- Biztos minden rendben…?

Igazabol egy joizu penteki pocsek-az-elet mondat vegere meg hianyzik egy ba-val kezdodo magyar szocska, de arra nekik szavuk sincs :) Erzitek, hogy nehez neha atvaltani, es nem csak a nyelvre gondolok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése