Jackie Brown es az ovadek

Nemreg megneztem ujra a Jackie Brown cimu filmet es szerintem meg fogom meg parszor, allati jo, ha meg nem lattad, azonnal potold. Irta es rendezte Quentin Tarantino, 1997-ben, jatszanak benne tobbek kozt Samuel L Jackson, Robert De Niro, Bridget Fonda, egy low-budget film, amin betegre rohogod magad, igazi Tarantino remekmu. Ebben es persze sok mas filmben is kozponti szerepet jatszik az amerikai bail vagy ovadek-rendszer. 

Ezzel majdnem egyidoben voltam a birosagi targyalason, ahol -ezt nem meseltem eddig- voltak gyorshajtokon kivul mas vadlottak is, pl. egy fiatal csaj, akinek valami drogbirtoklasi ugye volt es a mostani targyalason csak azert kellett megjelennie, hogy a biro elbeszelgessen vele, ott mindannyiunk elott, akik varakoztak. A biro a beszelgetes vegere megallapitotta, hogy a lany szabadlabon vedekezhet a rendes targyalasig. Kicsit utanaolvastam ennek az ovadek temanak es erdekes dolgok derultek ki szamomra. 

Europaban ha nem fel a biro attol, hogy lelepsz a targyalasig, akkor szabadlabon varhatod meg a targyalas napjat. Ehhez altalaban eleg egy bejelentett lakcim az orszagban. Ha fel hogy lelepsz, akkor elozetesbe raknak, ami altalaban egy finomabb zarka, nem igazi borton vagy fegyhaz. Az USA-ban nincs elozetes. Ha felnek hogy eltunsz, akkor ovadekot szabnak ki. Vagyis ha leraksz $10.000-t akkor hazamehetsz es majd visszakapod, amikor megjelentel a targyalason. Ez teljesen hetkoznapi gyakorlat ideat, a mi drogos lanyunktol megkerdeztek hol lakik, van-e kocsija, jar-e suliba, munkahely, elettars, ferj, gyerek vannak-e, kozben a csaj zokogott, hogy fel eve elvetelt mert az elettarsa egy szemet es lelepett es alkoholista, a szuleivel nem beszel, ezert drogozik, szegeny szanaszet volt csuszva, nem volt kellemes tanuja lenni az egesznek, de egy ‘public court hearing’ az ilyen.

Az ovadek-rendszerbol ket erdekes foglalkozas szarmazik, mindketto el es virul az USA-ban ma is:

Ovadek-ugynok, a Bail Bondsman
Ez egy rizikos de jolfizeto munka. Ha a vadlott nem tud 10 ezret letenni, felhivhat egy Bail Bondsmant (a bortonben ki vannak ragasztva a helyi ugynokok szamai a falra a telefon melle), akivel leszerzodik, hogy a vadlott ad az ugynoknek 1000-et, mert annyija van. Cserebe az ugynok leteszi a birosagon a 10.000-et es kivaltja a fogdabol. Emberunk szabadon varhatja a targyalas napjat. Az 1000-et bukta, nem kapja vissza, ez volt az ugynok dija. Ha megjelenik a targyalason, akkor az ugynok visszakapja a 10.000-et es elkonyvelhet egy 10%-os hasznot azert, hogy egy honapig allt a penze. Ami viszont gyakori, hogy a vadlott eltunik (jumping bail), masik allamba, vilag vegere es a Bail Bondsman bukja a 10.000-et. Ez az o rizikoja. Amikor szerzodnek altalaban elker a vadlottol a letezo osszes adatat, rokonok tel. szamai, mindent, hogy javitsa az eselyeit megtalalni, ha menekulne.

Fejvadasz, a Bounty Hunter
Az ovadek-ugynok berli fel, hogy keritse elo a vadlottat a fold alol is. Egy 1872-es US Supreme Court dontes szabalyozza a fejvadasz kulonleges jogait, amelyek bar elteroek allamonkent, de alapvetoen szabad neki: fegyvert viselni, magat masnak kiadni hogy megtevessze a menekultet, a menekultet US-allamokon at kovetni, amit amugy csak az FBI tehetne, a rendes rendor nem! Valamint letartoztatni a vadlottat es akarata ellenere elhurcolni a kovetkezo rendorsegre. Az eredeti targyalastol szamitva meg egy-ket ev mulva elkapott menekultekert is visszaadja a birosag a kauciot, vagyis a ovadek-iroda megkapja a penzet, ami utan futott. 

Ez nem a vadnyugat, hanem kokemeny valosag 2011-ben, ju-esz-ej. Igy merj kocsiba ulni ideat!