Marslakok

A New York-i Magyar Haznak mar tobb olyan rendezvenyt is koszonhetek, amire Budapesten tuti nem jutottam volna el. Pl. tavaly egy olyan Presser Gabor koncert, amin voltunk 40-en es jatszott es meselt nekunk egy zongoran vagy masfel orat, mintha a szuk barati kore lennenk (irtam rola). A tegnapi eloadas Teller Ederol szolt es igen jol tettem, hogy munka utan leneztem. Meg most is a hatasa alatt vagyok, nem csak az eloadas tartalma, de az eloado miatt is. 

Teller Ede megoszto ember volt, nagy hive nem csak az atomenergianak de a nuklearis fegyverkezesnek is. Hitt a MAD-doktrinaban (Mutually Assured Destruction), miszerint egy atomhaboru eseten tamado es tamadott egyarant megsemmisulnek, ezert nem erdemes tamadni, vagyis a beke garanciaja az elrettento felfegyverkezes. Szerinte Hiroshima is tobb eletet mentett meg, mint amennyit kioltott, azzal, hogy befejezte a maskulonben meg sokaig huzodo haborut. Persze akkor is voltak mar, akik nem rajongtak Tellerert. Sokan nem tudtak, hogy fiatal kora ota labprotezist hord, mert meg sielt es biciklizett is vele. Kerulte a fajdalomcsillapitot, mert gatolta a gondolkodasban, helyette nyelt egy nagyot, ivott egy pohar vizet, elkepzelte hogy bevett egy kapszulat es hamarosan elmult a fajdalom.

Teller volt aki Szilard Leoval 1939-ben Princetonbol elvezetett kocsival a Long Islanden nyaralo Albert Einsteinhez (Szilardnak nem volt jogsija Wigner Jeno pedig nem ert ra:), hogy irja ala a kesobb "Einstein-Szilard letter" neven elhiresult Roosevelt elnoknek kuldott levelet. Ennek hatasara alakult 1942-ben a Manhattan Project, ebbol lett az uranbomba (Hiroshima), a plutoniumbomba (Nagasaki). A haboru utan Oppenheimerrel a hidrogenbomban dolgoztak tovabb, de amikor Oppenheimer politikai tuzbe kerult a haboru elotti kommunista multja miatt, Teller ellene tanuskodott. Oppenheimert amerikaban eltiltottak a kutatastol, a tudostarsadalom martirkent tisztelte, Tellert viszont kikozositettek terhelo nyilatkozata miatt. Amikor Teller Fermi dijat kapott Kennedy elnoktol azt kerte, inkabb Oppenheimernek adjak, aki a ravalo evben meg is kapta. Ezzel Oppenheimert jelkepesen rehabilitaltak de Teller kapcsolata vele es a tudosvilaggal vegleg megromlott. Alig par eve hunyt csak el 95 evesen, elete vegeig egyetlen amerikai elnok sem engedhette meg maganak, hogy ne kerje ki rendszeresen a velemenyet energia, fegyverkezes es egyeb tudomanyos ugyekben.

A lebilincselo tortenetet Hargittai Istvan adta elo legujabb konyvebol szemezgetve. Egy vilaghiru kemikus kutato es professzor, rengeteg doktori cimmel Moszkvatol North Carolina-ig. Tudomanyos kutatasain kivul a tortenelmi konyveirol ismert, amelyeket tucatnyi nyelvre leforditottak. Leghiresebb talan a "Martians of Science", az ot zsido-magyar tudos tortenete (Karman, Szilard, Wigner, Neumann es Teller), akiket szemelyesen is ismert. Szilard Leo viccelt anno Fermivel, hogy a fejlett marslakok kozottunk vannak, csak magyaroknak alcazzak magukat.

Hargittai professzor egy 69 eves hatarozott kiallasu, szuro tekintetu ferfi. Angolul adott elo enyhe akcentussal, de olyan komplex szokinccsel, olyan magabiztosan, hogy en orulnek, ha magyarul tudnek igy beszedet tartani. Forrt a levego az intelligenciatol, baratsagos de tekintelyt parancsolo hangja betoltotte a Magyar Haz apro konyvtarat. Megtisztelo volt kezet fogni vele a vegen es nagyon orulok, hogy kulfoldon ilyen emberek is kepviselik Magyarorszagot.