2011. október 8.

Amikor a varos leall

Augusztus utolso hete emlekezetes volt meg a sokatlatott New York-iak szamara is. Keddenkent a Times Square-i irodankban dolgozom, a 34. emeleten, most is epp az ebed utani kavemat szurcsolom a monitorom bamulva, amikor megremeg az egesz epulet. Ezek az otven-hatvan eves magas toronyhazak meglepoen sokat remegnek, neha szeltol, kozvetlen alattunk tobb metro is jar, de most eldoltek monitorok is, ez nem volt gyenge. Hirtelen csond az emeleten, mindenki butan nez. Ugye itt az elso gondolata az embernek: belerepult valami az epuletbe…?

Meg sosem eltem at foldrengest, de valahogy nyilvanvalo volt szamomra. Harom no elindul a liftek fele, utanuk kialtok, hogy Hey, barmi is volt, ne liftezzetek, oke? Egy ferfi kollega racuppan az okostelefonjara, Twitter, mondja rogton: Foldrenges a keleti parton. En kozben google://earthquake es hozzateszem: Ja, ot perce, Virginia, 5.9-es erossegu. Csak utolag gondoltam bele milyen durva vilagban elunk. Mire a foldrenges hullama Virginiabol New York-ba er, ot perc alatt, mar fent van az info az earthquake.usgs.gov oldalon es a Gugli beindexelte. Karatekutya!

Ilyenkor latszik ki figyelt a tuzvedelmi oktatason, ami nalunk evente 4-5x is van, olyankor kijon valami tuzolto szakerto es elmondja a menekulesi tudnivalokat, evente 2x csinalunk full evakualast is. Tehat megkeresed a hozzad legkozelebb eso lepcsohazat, nok leveszik a magassarkut es levonulsz gyalog. Majd elsetalsz a kijelolt gyulekezohelyre, ami egy nagy, nyitott ter, tavol az irodahazaktol, mert jo esellyel sok ablak betorik, nem art parszaz meterrel odebb lenni ilyenkor. Itt a bokkeno, ha a Times Square-en dolgozol, setalnod kell egy darabig, mig kijutsz a felhokarcolok kozul, a Designated Assembly Point a Central Park, ami azert odebb van. Mire elindultunk volna mar halljuk is a hangosbemondon a fo-Fire Marshal sercego hangjat, vissza dolgozni, csak egy kis foldrenges, semmi ok izgalomra. Koszi :) Ehhez kepest Washington DC-ben a Pentagont es a Capitolt kiuritettek, pedig azok nem 34. emeletesek… Azert nem volt teljesen alaptalan az aggodas, a Washington Monument (az a nagy obeliszk a varos kozepen, mellesleg 170 m-rel a vilag legmagasabb obeliszkje) megrepedt es azota is le van zarva. Itt NY-ban inkabb csak rossz emlekeket kavart fel, igy tiz evvel 2001 utan. 

Ugyanezen a heten elkezdett nyilvanvalo lenni, hogy az Irene nevre hallgato hurrikanra erdemes lesz figyelni. Itt megemlitem, hogy az USA keleti partjan elve hallasz par olyan dolgot, amit Magyarorszagon nem surun. Egyreszt a napi sajto surun foglalkozik az aktualis apaly-dagaly helyzettel, mert ugye az oceanpart csak par km-re van tolunk. Masreszt a nyarat Hurricane Seasonnek hivjak es minden nap egy masik az Atlanti Ocean felol kozeledo forgoszelet kovet a hirado. A Karib szigeteken (Puerto Rico = USA) majd mindegyik vegigsopor es Del-Florida, Louisiana is bekap minden evben parat, de itt fent New York-ban tulzottan nem aggodik senki. Nos penteken mar egy hete kovettek Irene vonalat es biztosra lehetett venni, hogy el fogja erni NY-ot es nem is lassul le addig nagyon. Ekkor elindult egy eddig precedens nelkuli folyamat.

A 2005-os Katrina hurrikan utan, ami romba dontotte New Orleans-t es megolt 1800 embert, minden amerikai nagyvaros keszitett egy evakuacios tervet, roviden: hogyan uritsuk ki New York-ot. A varost, ami sosem alszik. Erdekes elkepzeles, de elkepeszto profizmussal vittek vegig, kulonleges elmeny volt resze lenni.

Irene a vilagurbol
A varos vezetese tobb tucatnyi hivatalt rantott ossze, a parti orseg, rendorseg, tuzoltosag, az Army Reserve es meg sok masik, az alacsony Bloomberg polgarmester Napoleonkent iranyitotta a hadmuveletet. A varos az ocean partjan van de a 100-160 km/h-s szelnel jobban feltek a hurrikant megelozo magas viztol. Kiszamoltak mely varosreszek fognak velhetoen viz ala kerulni es kijeloltek az evakuacios zonakat. Elkepeszto hatekonysaggal informaltak a nepeket errol, emailek, radio, TV, minden napi 24 oraban csak errol tudositott. Iskolakban menhelyek nyiltak agyakkal, takarokkal es buszokkal vittek az embereket a kiuritendo varosreszekbol, Del-Manhattan es Brooklyn/Queens partmenti reszeirol. Bloomberg ugy dontott, hogy nem el a kenyszerevakualas jogaval, tehat a rendorseg nem fogja eroszakkal eltavolitani a mindenkeppen maradni akarokat, de a legtobben mentek maguktol. Bamulatos volt latni, mennyire segitenek egymasnak, senki sem tolakszik, bekesen haladnak, viccelodnek, mosolyognak egymasra. Ami elgondolkodtatott, hogy teljesen jomodu emberek is mentek a menhelyekre, iPhone, MacBook-kal a hatizsakban, feher amerikaiak is, nem csak szegeny szinesboru bevandorlok. Mindossze arrol volt szo, hogy pentek es szombat ejszakat ne toltsd otthon, utana mar lehet visszamenni. Nem volt egyetlen baratja sem Eszak-Manhattanben, akinel meghuzhatta volna magat?

Teljesen biztos volt, hogy a metrorendszer alagutjai viz ala fognak kerulni. Az utolso szerelveny szombat delben indult el, tele volt hatizsakos New York-iakkal. Kulon jofejseg a varostol, hogy az evakualando teruleteken levo metromegallokon kinyitottak a kapukat, jegy nelkul lehetett felszallni a metrokra. Ket napig a hidakon sem kellett utidijat fizetni. A varos megtiltott minden rendezvenyt a hetvegere, semmi mozi, szinhaz, lefujtak a Bronx Half-Marathont, amin indultam volna en is, de nem volt kerdes, be lett tiltva hatosagilag. Eletbe lepett a kulonleges allapot (State of Emergency). Szombat del utan egy soha nem latott akcioval az MTA (itteni BKV) nyolc ora alatt leallitotta az egesz metrohalozatot, ertsd: power off. Ilyen a WTC tamadasokkor sem volt.

CNN riporter a vihar utan
Szombat kora estere mindenki ott volt, ahol at akarta veszelni a hurikant, a tomegkozlekedes nuku es meglepo modon taxik es autok sem voltak az utcan. A varos 24 orara teljesen leallt. Kozben szakadt az eso, mar orak ota. A rohej, hogy bar Manhattanben lakom, en is csak TV-n neztem mi megy a varosban, mert busz-metro nelkul sehova sem tudok eljutni, az esoben meg nem volt kedvem 20 km-t setalni. A varos tobbi lakojahoz hasonloan en is bevasaroltam tulelo cuccokbol, elemlampa, viz, hideg etel, azt mondtak lehet napokig nem lesz aram. Vettem fel extra keszpenzt is es rendeltem egy pizzat, mert ez megiscsak New York :) Evakualtak a fel varost, leallt a kozlekedes, 100 km/s szel van odakint es omlik az eso, de a sarki pizzeriabol 5 perc alatt hozta ki az agyonazott indonez bringasfutar a kajat es mosolygott basszus, ejfel elott par perccel!

A Nagy Almanak orult mazlija volt. Sok eso esett, de alig volt aradas es a szel pont legyengult, amikor athaladt a hurrikan folottunk. Par ablak betort, a metro par helyen beazott, de volt aram, TV, Internet mindenhol vegig. Azonban felreertes ne essek: vegul 56 halottja volt Irene-nek es 5 millio ember volt egy hetig aram nelkul csak NY allamban. A varoson kivuli aradasok milliok otthonait tettek totalkarossa, ok bizony nem csak ket ejszakat toltottek a baratoknal.

Vasarnapot nehez leirni, se eso, se szel, se forgalom, total szellemvaros. Delutan mar kezdtek elojonni az emberek es kinyitottak az elso boltok. Erdekes modon Brooklynban tobb bolt es etterem nyitott ki mint Manhattanben. Pedig logikus: nem jartak a buszok es egy pincernek vagy bolti kasszasnak nincs kocsija, mivel jojjon be? Viszont egy brooklyni pincer jo esellyel csak par sarokra lakik es besetal. De egy manhattani pincer tuti nem Manhattanben lakik, a boltvezeto pedig egyedul nem tud kinyitni. Mivel a boltok es ettermek zarva, se mozi, se muzeum, semmi, mikozben alattunk mar szivattyuztak a vizet a metroalagutakbol, az emberek jobb hijan az ures utcakon korzoztak, turistakent bameszkodva a sajat varosukban. Ilyen bekes es csendes nap sokaig nem lesz ujra New York-ban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése