NYC Marathon 2012 es a hurrikan

Hosszu ut vezetett el az idei New York City Marathonhoz, majd jott egy szuper-hurrikan Sandy, egy elnokvalasztas es mindent atirt. Szerintem jobbra.

A New York Magazine cimlapja

Amikor pentek este megerkeztem New Yorkba, mar egy napja ujra nyitva voltak a repterek - elotte ket napra bezertak, ahogy a Wall Street-i tozsde is, volt sok viz es nem volt aram. Ahogy a taxim vitt be a varosba, nem lattam kulonosebb karokat az utakon, de Brooklyn szelere erve meglattam az aramszunet miatt teljesen sotet Del-Manhattant, az szivbemarkolo latvany volt. 

Tobb baratomnal is lakhattam volna, de hirtelen mas szempontok lettek fontosak a valasztasnal: kinel van aram, kinel van melegviz, hogy jutok be onnan Manhattanbe, amikor meg nem jarnak a metrok, mert az alagutakat elontotte a viz, kinel van meg hely a kanapen, mert ha van nala aram, akkor jo esellyel mar mas NY-i cimborakat lat vendegul. Wow... nagyon meglepo a varost, ami sosem alszik es mindig fenyesen csillog ennyire megsebezve latni, krizis-menedzsment van, nem Broadway show-k. Megerkezem Andihoz, Park Slope-ba, van aram, van futes, azt mondja: "Szia, hogy utaztal? Ugye tudod, hogy lefujtak a marathont?"

Percekig tart elhinnem, hogy nem viccel, most mondtak be a TV-ben is. Mivel szombaton veheti csak fel mindenki a rajtszamat, szemelyesen, es pentek este 6-kor mondtak le, _mind_ a 47.500 futo New Yorkban volt mar ekkor. Hogy miert es hogyan jutott a varos ide es hogy jo otlet volt-e lemondani, erre most sem terek ki. A lenyeg, ami tortent vasarnap.

Rengeteg adomany ment a hurrikankarosultak iranyaba, a futoszovetseg $1 milliot azonnal, a szponzor cegek is rengeteg penzt bedobtak (azon felul, amit buktak), a futok maguk sok penzt adomanyoztak, pedig volt okuk duhosnek lenni. Elvileg mindenki idenrol automatikusan indulhat jovore, vagy visszakapjak az indulasi dijat, de ezt akkor meg nem tudtuk.

Vasarnap ket fontos dolog tortent: kb. 2000 futo kiment Staten Islandre segiteni hurrikan romokat eltakaritani. Nincs megszervezve semmi, csak vettek a boltban takarot, eldobhato mobiltelefont, elemlampat, tartos kajat es elindultak. Amikor ket olasz maratonfuto segit egy orosz bevandorlo bacsinak New Yorkban elpucolni az arviztormeleket a nappalijabol, az szivmelengeto. A varos es a lapok hoskent unnepeltek ezeket a kulfoldi futokat.

Masok ugy dontottek, hogy onkenteskednek szombaton, vagy hetfon, vagy utalnak penzt a Voros Keresztnek, de a vasarnap a futase. A Central Parkban nem zavarunk senkit, hetagra sut a nap... Igy tortent, hogy delben talalkoztam Miklosa Erikaval, baratjaval Zsolttal, edzojevel Molnar Zoli bacsival es elindultunk. Megbeszeltuk, hogy a fiuk 10k, Eri 21k en pedig fullba nyomom a kretent. Bar lehet, hogy nem kellett volna azt a lenduletes 12k-t tolni tegnap, amikor felmertuk a park futhatosagat, meg ejjel egyig inni a Cafe Wha-ban... nem baj, ma egy jo nap marathont futni, erzem. Volt a zsebemben $20 es harom zsele. 

Felvesszuk a rajtszamunkat Erikaval

A Central Parkban vasarnap folyaman kb. 25.000 futo rott 1-2-3-4 kort. De az ennel is meglepobb az a legalabb 5.000 New York-i rajongo, aki kijott szurkolni nekik. Ez nem verseny volt, egyetlen szervezo, rendor, mento vagy frissitopont, semmi nem volt kint. De a NY-iak hoztak tablakat, "We love runners", orakon at kiabaltak, szurkoltak minden futonak, hoztak talcan sutit, csokit, vizet papirpoharban, ropit, Gatorade-et, felfoghatatlan volt, privat emberek a sajat penzukbol. A futok pedig lassan kocogtak, valaki jobrra, valaki balra kerulte a parkot, szembejove udvozoltek egymast, francia futo odaszol a masiknak, hogy GO PERU, good job! En tobbszaz futot buzditottam igy, aki szembejott vagy akit leeloztem, magyar zaszlosokat persze hatalmas SZEVASZTOOOOK-kal. Mas versenyen ez meg sosem fordult elo, de ez nem verseny volt. Csak kijott par ember futni egy szep oszi napon a parkba. Ennyi. Az egyik legjobb napom volt New Yorkban valaha. 

Jokedv, erotol duzzado izmok, kek eg - induljunk!

De megis hogy futottam en? Az elso ket kor Erikaval nagyon vidam volt, csak suhantunk, beszelgettunk, vidaman, lenduletesen, szembejottek mas magyar futok es arcrol felismertek Erikat, integettek minden kornel. A harmadik kort nagyon fitten kezdtem, most mar egyedul, sajat tempomban, de 28k korul kezdett szetesni a gepezet. Nyugodt es fegyelmezett voltam, lassitottam, de ereztem, hogy valami baj van. Aztan beugrott: bakker, nem ettem es nem ittam semmit harom oraja! Attol mert oromfutas es van kivel beszelgetni, meg enni-inni kell, te marha! Bedobom a harom zselet egybe, de ot perc mulva ujra ehes vagyok es kifogytam, 30k-nal kiallok. Az oramat nem allitom le. Csokit!

Egy bufeskocsinal nezem a valasztekot es nincs jobb otletem, veszek egy hotdogot :) Hu, de jol esik! Ter vissza belem az elet. Persze szomjas vagyok, _ket_ uveg Gatorade lecsuszik. Meg se birok mozdulni, de legalabb mar nem vagyok ehes. Mi legyen, Dani, balra indul a negyedik kor, jobbra meg a Fifth Avenue es a meleg zuhany var. Sotetedik, hideg van, tele vagyok mint egy Linux-pingvin. Leszakadt a labad? Nem. Akkor irany a negyedik kor, leszarom, valahogy megoldjuk a hanyingert. Elkezdek valami csoszogo mozgassal vanszorogni, lotyog a hasamban a sok pia, istenem te marha, na szedd a labad, hideg van. 41 km-nel haladok at a hivatalos Finish tablanal, megkerek valakit csinaljon rolam egy fenykepet es legyurom az utolso kilit is, mar a turistakat kerulgetve a 57th Street-en. Mire befutottam a Magyar Konzulatusra, jollakott, jokedvu es kipihent voltam, 4:15 ora, masodik legjobb marathonom, lazan, konnyeden.

Dubai Marathon, 2013 januar 25, sivatag , tenger es felhokarcolok - jovok!

Megvan az otodik

New York Marathonra készülés - Angliában

Jó ideje nem írtam futásról, egy héttel az év nagy versenye előtt lassan időszerű összefoglalni az ide vezető utat. Vasárnap lesz a New York City Marathon és az idei felkészülés sem volt kalandoktól mentes.

Van, akinek január elsején kezdődik egy új fejezet, nálam az elmúlt években mindig novemberben kezdődött, a maraton lefutásával. 2009 Philadelphia, 2010 New York, 2011 New Jersey & New York és idén megyek az ötödikre. A tavalyi év volt a legjobb, békében egymással a testem és lelkem, kerek volt a világ, örömből futottam. Idén ismét váratlan lapokat osztott az élet és a novembernek megint komoly tétje van. Van egy jó mondás, ismeretlen szerzőtől:

When life knocks you down... Calmly get back up, smile, and very politely say: 'You hit like a bitch'.

Tavasszal, New Yorkból Londonba költözésem után nehezen találtam a fogást a hely földrajzi adottságain: hideg van, esik az eső, északon vagyunk, ezért korán sötétedik, nincs se Central Park, se Margitsziget. A városban rengeteg park van, de mind kicsi, nincs kivilágítva, nincs kút és az utak sem aszfaltozottak. A Temze partján a városban nincs rakpart vagy futóút. Ezért tavasszal kénytelen voltam az utcán futni, de az nem igazi tréning, nem lehet 4 perces ezreket tolni egy vékony járdán, amin jön szembe a babakocsi.

 

Csak nyáron költöztem végre a Hyde Park sarkára, ami az egyetlen kivétel. Nagy, egy kör pont 6 km, mint a Margitsziget, kivilágítva, vannak kutak, aszfalt és más sportolók, nem érzed egyedül magad. Egyetlen probléma: a környező kerületekben aranyárban a lakbér, de végül sikerült egy megfizethető kéglit találni. Innentől fellendült a sport nálam is. Érdekességek a Hyde Parkból: sok mókus, hattyú, kacsa, lúd, rengeteg kutya és lovasok! Van pár lovasiskola is a környéken, igen, képzelj el egy istállót mondjuk a XIII. kerületben a Jászai Mari tér felett egy bérház belső udvarában, ott felülnek a srácok és léptetnek lassan a Margitszigetre, ahol aztán lehet a futósáv mellett körbe ügetni. Így csinálják a Hyde Parkban, nagyon cukik.

A Hyde Parkban gyakorol a Household Cavalry, a brit katonaság egy elit alakulata, akik 1660 óta kizárólag a királyi család védelmét szolgálják. Hatalmas lovak, hosszú sörénnyel, délceg katonák, formagyakorlatokat végeznek egyenruhában, nagyon látványos. És szerencsére van rengeteg futó is a Hyde Parkban, de főképp csak kora reggel és az esti, munka utáni órákban. Délután alig vannak hétvégén is, este 8 után pedig effektív teljesen üres a park. New Yorkban a Central Parkban simán vannak futók éjfélig.

Az angol futóversenyek szintén mások USA-hoz képest. Egyrészt itt nincs egy fedőszervezet, mint a NYRR így kicsit nehézkesebb összevadászni különböző weboldalakról a versenyinfókat. Kevesebb nagy verseny van, a vidéki félmaratonok létszáma 1000-2000 között van csak, míg egy bármilyen szakadt hétvégi kis 8k-s versenyen New Yorkban 6000 ember izgul reggel hatkor a rajt előtt - pedig elvileg London és NYC simán egyméretű és -kaliberű városok. Angliában később van a rajt is, 9-10 óra körül. Ez mondjuk kellemes, nem kell ötkor kelni mint a New York-i versenyeknél, de bevallom annak is jó a hangulata, amikor a NY Subway vasárnap hajnal 6 órakor tele van buliból hazafelé kóválygó ittas fiatalokkal és párezer rajtszámot viselő izgatott futóval :)

A JPMorgan Chase Corporate Challenge a világ 14 metropoliszában évente megrendezendő 3.5 mérföldes verseny széria, amin a pénzügyi világ cégei indíthatnak futókat, bőven 20.000 rajtoló felett minden városban. Voltam ezen NY-ban is párszor, nyilván képviseltem a cégem idén is a londonin. Nagyon profi szervezés, a meglepő, hogy itt egy futóversenyt simán bezavarnak földútra és füves mezőre is, én csak néztem boci szemekkel. Kevésbé meglepő, hogy szakadt az eső, 5 km-en ez nem zavaró, de a füves mezőn? Most futóverseny vagy sárban csúszkálás? Na mindegy, ennek ellenére pár másodperc híjjan megdöntöttem az 5k rekordomat, amit nem vártam volna.

British 10k után ázottan

A British 10k Nagy-Britannia legnépszerűbb versenye a London Marathon után és nagyon prominens helyeken megy: indul a Piccadillyn a Hyde Park sarkánál és érint minden nagy látnivalót, Trafalgar Square, St Paul katedrális, London Eye, Embankment, befutó pedig a Big Ben előtt. Na ez nem volt vidéki verseny, harmincezer induló... Viszont életveszély volt több okból is. Nem voltak rajtzónak! Az emberek érkezési sorrendben álltak rajthoz, én másfél órával előtte már csak kb. félmezőnyhöz tudtam beállni. Volt előttem két km-nyi embertömeg, akinek nagy része sokkal lassabb volt nálam. Nos ez elvileg egy komoly verseny, vagyis én tolom neki 4:20-as ezrekkel, előttem pedig vannak, akik 10 percesekkel sétálnak. Tényleg életveszély volt, sehol nem láttam még ezt a butaságot, mindenhol tempó szerint állítják fel a futókat. Aztán a tipikus londoni baromság a keskeny sávokkal. Bezavarnak egy harmincezres mezőnyt egy a Dob utca szélességű helyre, többször is. Végső agyrém: a frissítőpontokon nem papírpoharak voltak, hanem fél literes ásványvizes palackok. Az ásványvíz és a műanyag palack drága. Nehéz letekerni 180-as pulzusnál. Iszom belőle egy kortyot és eldobom. Másik 10 ezer ember eldobja, és csak nézzük a több ezer félig tele levő flakont az úton a lábunk alatt. Persze szakadt az eső, végig. :) Itt is pár másodperccel maradtam csak le az új 10k csúcsról és csini pólót/érmet kaptam.

Thames Half befutója

Az Up Tow Down Flow félmaraton a Temze partján viszont szikrázó napsütésben egy tényleg festői tájon történt. A rajtnál váratlanul megismerkedtem két csinos magyar futó lánnyal, menet közben fogtam egy triathlonos csajt nyúlnak (mindig a vállairól ismered meg a triathlonost), aki irgalmatlanul tolta le a mezőnyt nekem meg lobogott a nyelvem mögötte, üveghangon toltam a gépet, de az utolsó mérföldön hagytam elmenni, mert a 180-os pulzus már tényleg nem vicc a melegben 20 km felett. Igen, ez után mentem Strasbourgba, még aznap este, egyedül, kocsival... :) Azert itt is volt WTF, mert Dániel nem olvasta el az apróbetűs részt a nevezésnél: Mixed terrain. Végülis ők szóltak, földút, kátyúkkal, tehénszarral, sárral, de még hídon is mentünk át - csigalépcső egy félmaratonon?? Ilyet is csak az angolok tudnak.

3 órás duathlon

Nyár közepén volt egy tényleg forró nap: 30 fok, hőségriadót hirdettek a skótok (azoknak 18 fok felett már perzselődik a bőrük). Persze hogy erre a napra esett a London Duathlon, a világ legnagyobb duathlonja, nem hagyhattam ki - de mi a bánat az a Duathlon? Az kérlek a Triathlon kisöccse :) Nem vicc, ez is három részből áll, csak úszás nélkül: 10k futás, 44k bringa és 5k futás. Ugyanúgy megvan a kétszeri váltás, a feeling teljesen hasonló, csak nem leszel vizes. A Richmond Parkban a világ végén, egy órás vonat után még fél órát bringáztam a rajtig, hát nem volt közel. Mi volt a meglepő? Az, hogy évek óta nem ültem bringán és imádtam minden percét (a seggemről másnap inkább ne beszéljünk). Azért kemény volt, mert Angliában a Triathlon és a bringa nagyon népszerű sportok, a középső részen nagyon durva sebességkülönbséggel húztak el mellettem. Még jó, hogy a Andrássy úton edződött a forgalomhoz való érzékem, megszoktam, hogy a vállunk felett mindig nézzük, jön-e a tizenhatos busz, és igen, itt is túl keskenyek voltak a sávok. Az utolsó 5k-n viszont az angolok dőltek ki egyik a másik után, ekkor már három órája voltunk a 30 fokos napon, de úgy látszik mégiscsak egy szittya magyar vagyok, nyeltem a port és előztem vissza a mezőnyt, akik lealáztak a bringás rész alatt.

Augusztustól októberig már masszívan a maraton felkészülési időszaka. Tavasszal nagyon jó időket futottam a rövidebb 5-10-20k távokon, erősebb voltam, mint valaha, de a hosszúaktól elszoktam szépen. A kéthónapos edzés végén jön a check: 32km - bumm a fejbe. Egyedül, öt kör a Hyde Parkban, komolyan azt hittem meghalok, annyira szarul ment. Magas pulzus, lassú tempó, hatalmas fájdalmak 20k felett. Bekarcoltam, 5:57-es átlag, borzasztó volt, egy haláltusa. Bizony idén nem volt meg az a 6-7 félmaraton, mint New Yorkban eddig mindig. Egy hét múlva újra, 32km, most már szebb pulzus, 5:29-es átlag. Alakul, de még azért aggódom. Nem is kicsit, szar vagy Dani, meg fogsz dögleni novemberben. Tolok pár frissítő félmaratont, lendületes 10k-kat, de finoman, mert nagyon félek a tipikus "verseny előtt utolsó pillanatban belehúzok" fajta lesérüléstől, ami már velem is előfordult tavaly, tavaly előtt, meg azelőtt... De aztán október elején, amikor már nem kéne hosszút futni, kérek még egy felmérőt magamtól: 28 km, lazán, könnyedén, 5:15-os átlaggal úgy, hogy a végén sprinteltem és egyáltalán nem voltam fáradt. Na ez már döfi! Mehetünk New Yorkba.

Én már most elégedett vagyok: 35 évesen sikerült jobb formába hozzam magam, mint valaha, pedig már öt éve futok, minden évben magasabb szinten. Jobb időim vannak alacsonyabb pulzus mellett, mint bármikor eddig. Kivételesen nem sérültem le az edzésterv végére. Nagyokat alszom, nagyokat eszem és sok olyan emberrel találkozom, akik pozitív energiát adnak. Az ötödik maraton, persze, van rutin, a kajálás, lelki felkészülés az utolsó héten, a versenyre pakolás, mind régi ismerős mozdulatok.

Szervezek idén is palacsinta partit a magyar futóknak a verseny előestéjén, ahova viszek házilekvárt a Bakonyból, Brooklynba. Izgulok, naná, félek is, rendesen. A Verrazzano Bridge lábánál állni napfelkeltekor, 47.000 másik futóval, a mezőny elején a világ maraton-elitjével egy különleges kiváltság. Élvezni fogom Brooklynban sok high-five-ot kiosztani a mexikói gyerekeknek, Williamsburgben integetni az ortodox zsidó kalapos bácsiknak, Queensben fejet rázni a fekete Gospel kórus zenéjére, felküzdeni magam Manhattanben a 1st Avenue véget nem érő zsibongásában, kerülni egyet Bronxban afrikai tam-tam dobok hangjára. Végül beérkezni Manhattanbe a Fifth Avenue-ra és a 35k tábla után szembenézni minden félelmemmel, kételyemmel és gyengeségemmel.

A 110th St-nel meglátni a Central Parkot, második otthonom, a szívem csücske, pár könnyet biztos elhullajtok megint. Megnézem megvannak-e még kedvenc cseresznyefáim, virágaim, mosómedvéim. Rákanyarodva a 57th St-re remélem már nem lesz kérdés, hogy a kétségeimmel vívott harcomban én leszek felül és megtépázva, izzadtan, véresen, de azt tudom majd mondani: You hit like a bitch.
 

Central Park, 2010, 40 km-nél

Szepen oregedni

Ez a par 62 eve hazas, a bacsi 90 eves, eljottek a helyi orvosi rendelobe egy kis kivizsgalasra, olaj- es legszurocsere, de a varoteremben volt egy zongora, mire ok:

A kovetkezo kep pedig New Yorkbol van, egy un. mixed-couple, vagyis kulonbozo borszinu par. Sugarzik a szeretet beloluk. Ezzel HONY munkajat szeretnem reklamozni, egy fiatal srac, aki nehany eve inditotta a Humans Of New York projektet. Maszkal az utcakon es random portrekat keszit emberekrol, akik szerinte tipikus New York-iak. Orult tehetseges, ma mar nagyon nepszeru is es felismerik az utcan, de senki nem kap portret, aki onkent jeneltkezik, o valasztja ki az alanyait. Minden kep alatt van par szo, amit valtott veluk.

Vegyes-paros a Madison Square Parkban, (c) HONY

A par ezt mondta Brandonnek: "We were both involved in the Civil Rights Movement. We met 47 years ago on a picket line." 

Kis nyelvlecke, a Civil Rights Movement az az amerikai mozgalom es tuntetesek sorozata 1955-68 kozott, aminek eredmenyekeppen a feketeknek nem kellett tobbe kulon buszon utazniuk, kulon etterembe jarni es kaptak valasztojogot. Igen, 1865-ben Lincoln elnok torolte el a rabszolgasagot, de meg szaz evig kulon buszon utaztak... Ismert alakjai a mozgalomnak voltak Malcolm X, Martin Luther King Jr. es Rosa Parks. A "picket line" pedig tuntetok sorat jelenti, altalaban egy munkahely elott, megakadalyozva a tobbiek bejutasat, hogy a sztrajk teljes legyen. Aki megis bemegy dolgozni, arra mondjak, hogy He's crossing the picket line. 

Mindenesetre kovessetek a Humans Of New York munkassagat, nekem minden reggel mosolyt csal az arcomra: humansofnewyork.com vagy facebookon.

New Yorkban élő magyarok

Mostanában népszerű téma az online sajtóban a fiatalok tömeges távozása Magyarországról. De mi a helyzet New Yorkkal, vajon oda is sokan mennek?

A mai sajtó főleg az elmúlt pár évben világgá indult magyarokról ír, első körben 2004 után, amióta az EU-ban vagyunk, majd 2008 után egy második, egyre erősödő hullámban. Legtöbbször Londonról írnak, amit itt élve nem csodálok, rengeteg magyar van. A újságírok által is előbányászott statisztikák nem adják vissza a valós képet. Londonban gyakorlatilag minden Starbucks és Pret A Mangerben látok egy magyar kiszolgálót, az utcán és buszon állandóan hallasz magyar szót. Ma már szerintem minden pesti fiatalnak van pár itt élő haverja. Több magyar étterem sokféle magyar programot szervez, múlt héten volt Presser koncert Rúzsa Magdival, Quimby, Ákos, Edda, van itt minden.

New York-i magyarok filharmonikus koncerten a Central Parkban

New York egészen más, sokkal kevesebb magyar van. Ott még tényleg ha találkoztok az utcán, rácsodálkozol, Nahát, te hogyan jöttél ki? Elvileg 1.5 millió magát magyar számazásúnak valló ember él az USA-ban, ebből 77.000 Magyarországon is született, de ez az egész 300 milliós országban. New York City ebből alig pár ezer.

A három év alatt, amit ott éltem, nagyon sokféle magyart ismertem meg és nem tudnék egy csoportot sem kiemelni, hogy belőlük több volna, inkább mindegyik féléből van néhány. Amik kapásból beugranak: a két világháborúban és 56-ban kivándoroltak leszármazottai, már amerikaiak, de még beszélnek magyarul, többségük inkább a zsidó közösségeken keresztül találkozik mint a magyaron. Vannak akik hozzámentek egy amerikaihoz, vagy magyarhoz amerikai útlevéllel. Vannak egyetemisták ösztöndíjjal, akiknek nagy része itt is marad, vagy HAESF-es szakmai gyakorlaton, akik hazamennek. A 90-es évek óta vannak zöldkártyalottó-nyertesek, a 2000-es évek közepén pedig sok tanár (általános- és középiskola) jött New York City-be egy azóta már nem létező program keretén belül. Újabban a multi nagyvállalatok hoznak ki embereket belső áthelyezéssel. És persze vannak az illegálisok, akik kijöttek túristaként, itt maradtak, és nem mehetnek haza. Vagy mehetnek, de akkor fel kell adniuk mindent, amit itt felépítettek - róluk írtam korábban.

Miért nem említettem azt a fajtát, aki csak kijön és elkezd munkát keresni, talál majd sikeres lesz? Mert ilyenről nem tudok, talán egyről, de neki kinti családi vállalat segített. Az USA-ba ugyanis vízum kell. Munkavízum, amihez állás kell. Először tehát értsük meg, hogy az EU mekkora fantasztikus luxus a világ sok más pontjához képest egy magyarnak, mert Londonba kijössz vasárnap, hétfőn állást keresel és szerdától dolgozhatsz. Igen, ennyire egyszerű, szólsz a magyar NAV-nak, hogy mostantól UK társadalombiztosításon vagy és csók. Az EU frankó dolog.

Az EU előtt is lehetett azért külföldre menni, én 1995-ben kértem osztrák diákvízumot, 2000-ben német munkavízumot sorban állva a Stefánián. Nem volt nagy kaland egyik sem, interjúztam, kaptam állást, a cég benyújtotta, én vittem a papírokat a követségre és pár hét múlva megvolt. Az USA-ba bevándorlás vagy csak átmenetileg itt dolgozás nagyon más - főleg 2001 óta!

Amerikába jelenleg munkavízumot szerezni nagyon nehéz. Hatalmas akadályok a hatóságok részéről, költséges, hosszadalmas egy cégnek elintézni, konkrétan $10.000 felett fog rád költeni és 1 évet rád várni, de az igazán aggasztó, hogy nem garantált hogy megkapod. A németeknél még az EU előtt is az volt a nagy különbség, hogy tisztán le voltak írva a feltételek és ha teljesítetted őket, jöhettél. Nem így Amerikában. Ha megfelelsz minden – többféleképpen értelmezhető – követelménynek, akkor is van éves kvóta, amibe nem biztos, hogy beleférsz idén. Amióta pedig a munkanélküliség 10% felett van nemzeti szinten, a hatóságok is kötekedőbbek egy külföldi munkavízummal kapcsolatban akkor is, ha egy Goldman Sachs adja be azt. Neked pedig az a rizikó, hogy ha a céged leépít, van tíz napod felszámolni az egész életed és elhúzni az Óperenciás Tengeren túlra. Green Card nélkül szívás van, az pedig munkavízum birtokában is csak 5-6-7 év után lesz.

Huba, egy bank irodaházában a 42nd St-en

Amerikába legálisan kijutni ma tehát nagyon nehéz. Ennek sok következménye van, egyrészt kevés magyar van. Másrészt azok minőségibbek, másképpen nem tudom mondani. Londonba könnyű kijutni, nyilván van itt dögivel simlis magyar, aki a könnyebbik végét keresi a dolgoknak és nem viszi túl jó hírünket a világban. New Yorkban ilyet gyakorlatilag egyet sem ismertem meg. Az elszúrt bevándorlási törvények elég komoly szűrőt jelentenek, hogy akinek sikerült, az minimum leleményes, kitartó és elkötelezett volt. Van persze, akinek az ölébe esett, de az a kivétel. Emiatt a NY-i magyarok talán jobban meg is becsülik New Yorkot, mert sokat küzdöttek érte, legtöbbjük megpróbál beintegrálódni. Ebben segít persze az is, hogy távol Magyarország, ritkán lehet csak hazajárni, kevés Edda koncert van, szóval maradnak az amerikai dolgok. Nem baj ez, nem azért mondom, csak más Londonhoz képest, ahonnan nem kell lemaradni egy otthoni haverod esküvőjéről sem, mert csak 50 font a Ryanair és két óra a repülő.

A New Brunswick-i közösség New Jerseyben szervez minden évben magyar utcabált, lángossal, pörkölttel, mulatós zenével, azt nem szabad kihagyni, vannak a Magyar Háznak jó rendezvényei, a New York-i konzulátusnak szintén, az Upper East Side-i Szt. István templomnak is, a Hungarian Social bulijai meg pár magyar étterem (82nd St), cukrászda (Harlem), hentes (Brooklyn). Pici közösségek ezek, de lehet találni mindig pár jó arcot. Én próbáltam egy futó klubot összehozni több-kevesebb sikerrel, mindenesetre az idei New York City Maraton előtt újból megtartom a verseny előestéjén a szokásos palacsinta partimat.

A ma New Yorkba élni kiutazó magyarok (nem szeretem a kivándorlás szót, az olyan végleges, senki sem tudja, hogy örökre marad-e, kezdetben mindenki csak átmenetileg jön, aztán majd elválik, a kivándorlás, disszidálás régen volt, ma már tele vagyunk lehetőségekkel, nem kell egyetlen kártyára feltennünk mindent) tehát annyiból mások, hogy ők azért vannak itt, mert rohadtul itt akarnak lenni, sehol máshol, csak New Yorkban. Mert fejébe vette, hogy a Wall Streeten csinál karriert, vagy a Cornellen PhD-t, vagy csak simán járt itt és beleszeretett a Central Parkba vagy egy csinos lányba. Dolgozik éjjel-nappal, mert ez a város ilyen, lakik éveken át flatshare-ben roommate-ekkel használt bútorokkal, gond nélkül rúgja le az elhízott patkányt a metró peronjáról, viszont jótékonykodik és sportol, sok meleg barátja van és órákat tud vitatkozni melyik brunch helyen jobb a bagel.

Ott nyomtam a kilencediken en is

Hogy miért jönnek? Mindenki másért, a kérdés inkább az, hogy miért éppen New Yorkba? Senki sincs itt azért, mert ez volt a kézenfekvő, mint pl. London, ahova nem kell vízum és vár csomó haver. Érdemes NY-ba jönni? Erre három éve próbálok e blog hasábjain választ adni, röviden: Igen :) Könnyű más városhoz képest? Nem. Kintragadok majd örökre? Erre van esély, de a te életed, te írod – mindenesetre hidakat ne égess fel – sosem tudod mit hoz a holnap.

Partraszallunk Normandiaban

A nyar vegen iden vicces modon egymast koveto hetekre esett harom hosszu hetvege, a magyarok aug 20, az angol summer bank holiday es az amerikai Labor Day, mindharom irodanknak volt egy haromnapos hetvegeje, senki sem panaszkodhatott. Mar multkor Strasbourgbol visszafele a fejemben volt a kovetkezo tura terve: betorunk Normandiaba, megpedig kocsival. Szallas lefoglal, kocsit lemos, Pringles, Redbull es kesudio csomagolva, meg felveszem Helgat a varosban es induhatunk is.

A franciakrol sosem volt jo velemenyem, bevallom, szajhuzva es lassan szolgaltak ki, barhol is jartam naluk, nyelvet nem beszelnek, sosem ertettem, miert ez az orszag, ahova a vilagon a legtobb turista megy evente. Nem relativ, hanem abszolut. Az USA masodik ebben, a gazdasagi valsag ota pedzegetik is a sajtoban rendszeresen, hogy ez eleg szegyen rajuk nezve. Otven allam, egy egesz kontinens az o orszaguk, roskadasig gazdagon termeszeti szepsegekkel, hogyhogy nem ok az elsok? Talan enyhiteni kene a turista-vizum kiadasan, de ezen meg fogjak szivni a fogukat egy darbig, tulzottan felnek az illegalisan ottmaradoktol.

Kepek: https://picasaweb.google.com/daniel.varga12/Bretagne

Mont Saint-Michel

Rogton leszogeznem, hogy most eloszor, Normandiaban es a Bretagne-ban jarva lattam Franciaorszag jol mukodo es vendegszereto reszet. Este 10-kor a Mont Saint-Michel var-kolostorhoz erve egy hatamas parkolo fogad, ami tobbezer jarmure fel van keszitve, itt nem gurigaznak szarral. Es nyitva van keso este, meg ember is all a bejaratnal. Akire a kijovetelnel szukseg is volt, ugyanis elhagytuk a parkolo jegyet :) Akkor ezt figyeld: ejfelkor, videki Franciaorszagban, a soromponal allva Daniel megnyomja a "Segitseg" gombot a kocsibol kinyulva. Recseg a mikrofon, de beleszol valaki, elo ember, ebren van ejfelkor! Mondom "Bonsoir" mert azert nem vagyok bunko, de utana angolul folytatom, hogy Sorry vagyok, elhagytuk a jegyet, beszeljuk meg. A hagszoro angolul valaszol, az ejjel kozepen, hogy Semmi gond, kb. harom ora az realis? Aha. Akkor dugd be a hitelkartyad, annyit radobok es mehettek. Wow...

Magic Monastery

A kepek a Mont Saint-Michel kolostorrol magukert beszelnek, nem veletlenul az UNESCO vilagorokseg resze. Este is meg kell nezni, elkepesztoen szep. Es be kell menni, a 9 euros fizetos reszbe is, igen. A kolostor kerlekszepen ejfelig nyitva van, ejjel egykor dobjak csak ki az utolso latogatot, ez a kapitalizmus. Keresnek is rendesen, gondolom, es gyonyoru szep is minden, a Bences baratok ertik a dolgukat, nem csak Pannonhalman.

Ez a kolostor egy sziklara epult, ami egy km-re bent van a tengerben, apaly idejen sekely vizben at lehet kelni, ma mar van azert hid is. Elkepzeltem, hogy isz. 700 korul kisetalt feltucat Bences barat a barna togajukban mondjuk egy piknik kosarral es ott a sziklakon kint a viz kozepen ittak a jo francia bort. Egyszercsak megszolal Frère Jacques:

• Sracok, kene ide egy kolostort epiteni...
• Egy kis kapolnat? Remek otlet, Frère Jacques!
• En egy buzi nagy varra gondoltam...!
• Kedves Jacques, feltunt, hogy egy kilometerre vagyunk a parttol es meg nem talaljak fel a helikoptert ugy 1000 evig?
• Nem surgos projekt, az alapokat lerakhatnank mondjuk 80 ev alatt...
• Hat Bruder, abbol a jofajta cuccbol, amit szivsz, adj nekem is egy slukkot, legyszi.

Es mivel rabszolgasag akkor mar nem volt, komoly technika pedig meg nem, jo esellyel a baratok eleg sok teglat maguk hordtak oda fel. Ez riszpekt, akarmit is mondtok.

Meg akartam nezni mindenkeppen a D-Day, a Partraszallas helyszinet is. Nem nagy kitero, ott van Le Havre utan kicsivel de megeri. Ott allva eszembe jutott par baratom beszelgetese nemreg, akik azon fanyalogtak, hogy voltak valami draga tavoli helyen, de nem volt ott semmi egzotikus. Nos a kulonleges dolgokert meg kell dolgozni. Utana kell olvasni, le kell terni a foutrol es amikor ott vagy, segit egy kicsit a kepzeleted is.

Omaha Beach

A Normandiai Partraszallas 1944 juniusaban a vilagtortenelem legnagyobb vizrol inditott megszallasa, tobb mint 160 ezer amerikai, angol es kanadai katonaval. Eszak Franciaorszagnak egy 80 km-es szakaszan zajlott mindez, a leghiresebb reszt hivjak Omaha Beach-nek, itt allok en a kepeken. Egy baromi szeles, hosszu es igazabol szep part. Ahogy megtornek a hullamok elkepzeltem az 5.000 hajot, ami itt megjelent azon az esos reggelen. Balra felnezve latom a domboldalt, ahol a nemet katonak vedtek a partot egy viszonylag csekely tizezer fovel. Egyik oldalon Supreme Commander Dwight D. Eisenhower, a kesobbi USA elnok, a masikon Feldmarschall Erwin Rommel, a kesobbi ongyilkos. Felfoghatatlan csata dulhatott azon a parton, ahol most fiatal sracok eregetik a sarkanyt, becsukom a szemeim es eletre kel a strand, hallom a geppuskak zajat. A szomszedos amerikai temeto USA felsegterulete, amerikai zaszlo lobog a szelben - 10.000 kereszt es David csillag sorakozik a tokeletes zold gyepen.

Cape of Good Hope - 1999

Hasonlo elmenyem volt mar maskor is. A Joremenyseg Fokanal alltam Del Afrikaban es mellettem levo turistak mondjak, hogy Hat... tobbet vartam. Igazabol csak egy par szikla, jo, a tenger kicsit viccesen nez ki, a melegebb Indiai Ocean balra sokkal viagosabb mint a sotetkek, hidegebb Atlanti Ocean jobbra, de akor is csak par szikla az egesz. En lehunytam a szemem es elkepzeltem a Victoriat, Magellan utolso hajojat az otbol amivel utnak indult. Magellan ugye meghalt a Fulop szigeteken es nem elte meg a vilag elso foldkoruli utjat, de a Victoria fedelzeten 18 matrozzal befejezte az expediciot. Amikor meglattak a Joremenyseg Fokanak ismert sziklait, akkor tudtak, hogy talan tulelik, a neheze most mar mogottuk van.

Vagy a Victoria vizesesnel Zimbabweben, bar ott senki nem mondta, hogy tobbre szamitott, az azert elegge odaver :) De nem kapott sok figyelmet David Livingstone szobra, aki felfedezte es elnevezte e hatalmas vizesest 1852-ben. A talapzaton virit a mottoja az oreg Davidnek: "Christianity, Commerce and Civilization" amikor ezek meg igy egy mondatban szerepeltek. Bar nem pontosan itt tortent, hanem a Tanganyika tonal, de lecsukott szemeim elott ez a kep ugrik be, amikor Henry Stanley, az amerikai ujsagiro, aki az eltunt Livingstone utan indult es egy feleves expedicio utan vegre megtalalta az angol felfedezot, igy szol:

• Dr. Livingstone, I presume?
• En volnek.
• Hoztam neked postat otthonrol.
• Hagyd a postat, kis Earl Grey-t nem hoztal??

Kicsit elkanyarodtam, a lenyeg, hogy Normandia es Bretagne gyonyoru partokkal, kedves, angolul beszelo profi vendeglatassal buszkelkedhet, nem szabad kihagyni. De leterni a kitaposott osvenyrol sosem hiba. Akkor sem, ha kozben majdnem kifogy a benzined, mert a keskeny videki francia utakon ugy latszik vasarnap nincsenek nyitva a benzinkutak es ezert uresben gurulunk a lejtokon, hatha eljutunk az autopalyaig vagy itt alszunk a puszta kozepen a kocsiban - bar ket maratonfuto eleg szep tavot meg tudna tenni hajnalig ha kell... De ez mar egy kovetkezo tortenet.

Squash a katakombakban

Egy baratommal mult penteken nehany pohar bor felett komoly szajkarateba bonyolodtunk, hogy ki a jobb fallabdas, tegnap volt a napja, hogy elmentunk kideriteni. Elvileg negy hettel a New York City Marathon elott mar marhara nem kene ilyet csinalnom, mert nagy a serulesveszely, de a Nyuszi vagy, McFly? sajnos nalam is beut mindig.

Egy igen elegans gym-et kepzeljunk el Central Londonban, par lepesre az eredeti banki negyedtol, szerdan munka utan rengeteg oltonyos tozsdehuszar nyomja itt a sulyzokat. Mint New York-ban is, csak havi tagsaggal teheted be a labad, azt is egy ev huseggel lekotve, nem normalisak. Itt is igaz a papirforma, miszerint Londonban minden annyiba kerul mint NY-ban (ami USA legdragabb varosa) csak fontban! Havi tagsag 80 mindket helyen, ott dollar, itt font. Az egy laza 1.6x szorzo, koszi... Cserebe tenyleg gyonyoru, a Temze partjan levo regi, aproteglas, boltives raktarbol alakitottak at, ablak nincs, de a squashhoz nem is kell.

A gym kivaloan jellemzi az alapveto New York - London kulonbsegeket. Ahogy a Hyde Park is megtelik sok futoval es bringassal pontban munka utan, olyan fel hattol es nagyon nyuzsgo hely lesz egeszen nyolcig, pont igy nezett ki ez a gym is. Este nyolc-harminc utan viszont egy pillanat alatt kihal a park es a gym is. Hirtelen teljesen egyedul vagy es gozom sincs hova tunnek az emberek. De az alatt nagyon koncentraltan tolja a treninget mindenki. New York-ban a gymekben este 11-kor meg sorba kell a futopadoknal, annyian vannak, ejfelig boven. A Central Park este 10-11 kozott is meg siman tele van futoval. The City really never sleeps.

Megint eloadtam azt, amit mar sok eve egyszer. Anno a Maczibanyi teri squashpalyan talalkoztam volna Karcsi haverommal, de en korabban ertem oda es a palyan volt egy 45 koruli ferfi es egyedul utotte a labdat. Ritka bator pillanataim egyikeben beszoltam hozza, hogy lassan bemelegitenek, de ha van kedve, utogessunk, pedig nyilvanvaloan nem az en szintemen volt, de mondta legyen. Par perc melegites utan mondta dobjunk egy meccset. Szanalmas volt, o gyakorlatilag egy helyben allt en meg kikoptem a tudom. A haverom kesett, igy 30 perc meccs utan hordagyon kellett levinni engem a palyarol. Remego hanggal megkoszontem a "bemelegitest", mondtam a nevem, o is az ovet: Krasznai Gabor. Utolag kerdeztem a pultos csajt, hogy ez a Krasznai kicsoda? Nez ram csodalkozoan, nem tudod? A 90-es evekben jo ideig volt orszagos bajnok, ma pedig az egyik legnevesebb edzo Magyarorszagon. Aha, az fasza.

Elso alkalommal vagyok egy londoni squash klubban, korabban jottem es nahat, ott uti egy srac a labdat a palyamon, egyedul. Eleg jol uti... es nem 45, hanem max 30 eves. Csunya lesz ha elfogadja, de Hello, Daniel vagyok, latom epp befejezed, nem akarsz velem melegiteni kicsit? Nem vagyunk egy szinten, de... Persze, gyere be, Liam vagyok, toljuk! Tiz perc volt, nem tobb, de egy eletnek tunt. Az elmult tiz evben azert fejlodtem kicsit, Gosztonyi Pista bacsi Budaorsrol egesz buszke lenne ram (a bacsi csak a tisztelet jele, olyan furge mint Yoda, amikor bepoccen), es Eli Slyder New York-i edzom is dicserte mindig, hogy sosem adom fel, nagyon fitt lettem, csak hat jobbakat kene utni :) Na nem ragozom, a csavot talan ketszer ki tudtam hozni a T-rol, amugy csak en futottam, mint a nyul. Tiz perc mulva az ajulas szelen, talpig vizesen, mosolyt eroltettem az arcomra es megkoszontem a "bemelegitest", ripityomra vert. A partnerem meg meg se jott, de en mar jarni alig tudtam. Es ez utan kellett volna a szajkaratet is elintezni...

Kerdezem Liamtol, hogy van ebben a klubban valami liga? Jaja, es mutatja a falon levo piramis alaku leaderboardot, amin van vagy 60 ember, azannya. En hol lennek ebben, kerdem? Oh egesz ugyes vagy, nem lennel az aljan, valahol itt az 1/3 felett picivel. Es te hol vagy, Liam? Hat en itt a teteje fele vagyok. Jo, de megis, hanyadik? Najo, adja meg magat, en vagyok a piramis tetejen. Aha, az fasza.

PS: Tenyleg, egyszer jatszottam Chris Walkerrel is, New York-ban.

IT rangletra az oroszoknal

Irtam korabban mar orosz kollegaimrol, eleg mokas bagazs a Times Square-i epuletunkben. A ma reggeli chatunkon, ahogy eppen hibat kerestunk egy grid alkalmazasban megint besirtam. A dolog hattere: az alkalmazas tobb ezer gepen fut (grid, vagod) de ebbol nem minden gep egyforma. Vannak sorkatonak es iranyito tisztek. Ha amerikai fejlesztok lennenek, akkor bizonyara valamilyen militarista nevet adtunk volna e gepeknek, de ezek oroszok.

Az iranyito gepeket ugy hivjak 'master', az alarendelteket 'slave'-nek. Nem eppen politikailag korrekt megfogalmazas egy orszagban, ahol 300 evig rabszolgakat tartottak, de szemet hunyunk felette. Idovel rajottek, hogy kene meg egy reteg a masterek fole. Ez lett a 'tzar' - logikus. Mindezt Amerikaban, hideghaboru, remlik? Batrak!

Na ma reggel elemezzuk mit beszel a slave es a master egymassal a halozaton es nagyon furcsan nez ki. Az a gyanum, hogy nem csak master-slave kommunikal, hanem a rabszolgak is beszelnek egymassal. Felvetem teoriam a fejlesztonek, aki nagyon meglepodik:

Sergey: Nem hiszem, hogy a rabszolgak beszelnek egymassal, a master nem engedi, info csak a masteren keresztul mehet.

En: Megkerned a fo-fejlesztot is, hogy nezzen ra? Nekem nagyon ugy tunik, itt valami rebellio van, mert ezek pofaznak keresztbe is.

    (10 perc csond)

Sergey: Beszeltem Mikhaillel - a rabszolgak nem beszelnek, pont.

En: OK... en azert rajtuk tartanam a szemem :)

Angol koktelpartik

Ket meroben mas koktelpartin volt szerencsem az angol kulturaval kozelebbi kapcsolatot kialakitanom, Kelet- es Nyugat-Londonban.

Az elsore Jamie hivott meg, akivel 12 oran at bandukoltam vall-vall mellett a 100 km-es London-Brighton turan es ekozben persze megismertuk egymas eletet, almait, baratnoit, mindent tudok rola. Jamie a Fordnal dolgozik mint valami majjer menedzser, de teljesen foldhozragadt figura, kozvetlen, baratsagos, vilagotjart, legjobb arc. A parti a haza kertjeben volt, vagy 100 km-re Londontol keletre. Kocsival mentem, de mint kiderult en vagyok az egyetlen, meghivottak ugyanis mind a kornyezo falukbol voltak. Jamie gyerekkori baratai, szomszedai, nem hittek, hogy barki kijonne Londonbol, plane hogy hoz magyar bort is. A kozonseg tehat videki angol, akiknek egy resze jobban kereso, valami flancos cegnel, banknal, multinal dolgozik Londonban, egy resze pedig megmaradt videken, ovononek, fodrasznak, vagy eppen foghijas epitomunkasnak. A tarsasag tehat teljesen vegyes, de osszekoti oket a kozos gyerekkor, a falu, es szemmel lathatoan ma is a legjobb cimborak - en voltam az egyetlen kulfoldi, szines ember nem volt.

A ruhak elegansak, itt szeretnek feloltozni az emberek, videken is van ra penz es igeny is. A nokon magassarku, lenge koktelruha vidam nyari szinekben, a sracokon zako, zart cipo, elegans nadrag, nehol meg kalap is. A foghijas csavon is, bezony. Az szep koktelruhabol persze van aki szereti kilogatni a fel mellet, szoval ez nem garancia a stilusra, de legalabb nem szakadtak. A nyelv problema, a London kornyeki akcentusok gyakorlatilag mint ha finnul beszelnenek: ismerosen hangzik a fulnek, de egy arva szot nem ertesz. Komolyan, alltam kukan, mosolyogtam, de legtobbszor azt sem tudtam, hogy a marsraszallasrol vagy a teniszrol beszelnek. Azert volt kozos temank megis, nyitottak, megszolitanak, kerdeznek, kis unszolasra kepesek erthetoen beszelni es meglepoen informaltak a vilag dolgairol. NY-ban sokszor volt partin az a benyomasom, hogy ertem a nyelvet, de baseball vagy kosarlabdan kivul mas temank nem lesz, mert nem nagyon informaltak es meg csak nem is utaznak (volt kivetel ott is). Szoval itt a foghijas is tudott beszelni mas orszagokrol, volt velemenye a kocsog franciakrol, es nem volt prud beszolni a bevandorloknak sem - nekem ez bejon, legalabb van tema, nem kerulgetjuk a forro kasat, kozben iszunk es hatbaveregetjuk egymast a hazigazda altal kent szendvicseket es sutiket majszolva.

Prudek vegkepp nem voltak, az angoloknal nekem nagyon tetszik a nem csak csipos de beszolos humor, ha mar basztatnak azt jelenti kedvelnek - ilyen az amcsiknal nincs, sokkal illedelmesebbek ennel. De az angol raadasul obszcen is, nem csak a bloody meg a fuck-ok repkednek gondtalanul, de a dick, a cunt es tarsai is teljesen konnyeden szallnak a grill fustjevel a koktelruhak es zakok felett.

Voltam aztan Londontol nyugatra egy masik barbeque-n, azt hittem majd tovabbfejlesztem a fent kifejlodott szokincsem, de itt alig volt helyi arc, a tarsasag nagyresze teljesen nemzetkozi, amerikaiak, sok orosz, nemet es valahonnan jott egy rasztahaju fekete is. A helyszin nem kerteshaz hanem egy kastely, korinthoszi oszlopokkal, ko vazakban virag, a kertben profi DJ nyomja a zenet es egy tizfos catering ceg suti a burgereket, keveri a koktelokat. Kerek asztalokon feheren teritve, ha esetleg leulnel. A divat itt is koktelruha a csajokon, de a fiuk kozul mar sokan shortban, papucsban. Mondhatnank lazabb partinak, ha tul tudnam tenni magam azon, hogy egy kastely udvaraban vagyok, ami elott Bentley-k es Porschek parkolnak. En meg hoztam egy barna zacskoban egy uveg vorosbort, mert mar csak igy neveltek, de vegul nem volt pofam kitenni a francia pezsgok melle.

A hangulat nagyon is New York-i: szemrevalo de kisse mu csajok probalnak felszedni gazdag vagy magukat gazdagnak feltunteto pasikat. Aszondja Marc: Oh Hungary... very nice, van ott is par befektetesem. Wall Street exec vagyok... te mit is csinalsz? Szevasz Marc, en is nyomtam a Wall Streeten az IT-t par evig, de eljottem, tul belterjes volt mar nekem (gondoltam poenra veszem a nagykepuseget, de meglepetesemre ez a duma itt nem volt szatirikus, hanem pont beleillo). Tokre megertelek Dan, nagyon jo arc vagy, el kene jonnod az en partimra is, itt a nevjegyem. Itt meg az enyem. Ennel komplexebb vaker nem kell, senkit sem erdekel mit csinalsz valojaban, a legtobben itt szerintem nem is csinalnak semmit.

Harom ev New York utan kifinomult szemeim eleg hamar kiszurtak a melegeket, a gold diggereket es hogy rajtam meg a fekete sracon kivul mindenki nyakaban David csillaga aranylik. Olvasott emberkent a hazigazdanak akkor boldog szulinapot a tobbieknek meg Shana Tovat kivanunk, ma van az ujev unnepe - betegre zabalom magam az isteni finom zsido sutikbol. Eljott a pont, amikor a fiatalok elkezdtek beugralni a poolba, akik nem oltoztek at bikinibe eleg gyorsan, azokat beloktek ruhastul, a DJ pedig feljebb nyomta a hangerot.

Ideje olajra lepni, a negyedik helyi taxitarsasagnak vegre van szabad autoja, hogy elvigyen a legkozelebbi vasuthoz, de csak fel ora mulva, ez bizony nem Central London. Reggel lattam, hogy leeresztett a bal hatso gumim, de neha kell vonatozni is. Mire megjon a kocsi mar oten vagyunk, epp egy milliomosok partijarol jove, ahol mindenki tette az agyat, hogy o mennyire gazdag, meg fontos meg szep, de akkor ez volna itt a csoro frakcio. A vasutallomashoz erve varatlan vita alakul ki, hogy a 15 fontos fuvart hogyan kene ot reszre osztani. Ez a kemeny, nem a hajozas - pedig ott a vas uszik a vizen.

Strasbourgba padlogazzal

Neha van olyanja ferfi embernek, hogy ki kell szabadulni. Futni, amig latsz, de ha egy ketoras felmarathon mar nem eleg, akkor mivan? Eppen gondolkodtam, mi lenne az, amivel kicsit ki tudnam szelloztetni a szokasosnal tobb vacakkal tele levo fejemet, amikor rovid egymasutanban a kovetkezo informaciok gyakorlatilag elem tettek, hogy mi a teendo:
- vasarnap barataim hivnak felmarathonra a felso Temze partjan, kerdezik hol ebedeljunk utana
- hetfon landolnak szuleim Strasbourgban, kerdezik hogyan lehet bejutni a repterrol a varosba
- kedd elott nem varnak meloban, mert a hetfot le kell csusztassam a mult hetvegi hosszu hepaj miatt

Akkor mi a teendo?

A felso Temze partjan

Vasarnap delben futunk 21 km-t a Temze partjan, szokas szerint szetverjuk az arcunkat, hogy befutas utan tiz percig hiaba szolongatnak, utana eszunk egy nagy steaket baratokkal egy videki jo etteremben. Eddig meg egy normalis Dani-hetvege. Nem sietunk, a vonatom csak vasarnap este megy. Milyen vonat? A nagy stratega kitalalta, hogy egy felmarcsi utan pont jo lesz levezetni Strasbourgba, elhozni a szuleim a repterrol - majd masnap este vissza Londonba. A megkopott foldrajztudasuaknak: Strasbourg Elsassban, a francia-nemet hataron van a Rajna partjan, mintegy ezer km Londontol es van koztunk egy kisebb fajta viz is. Vezetek, mert pasi vagyok es neha ki kell engedni a gozt, nem kell, hogy ennel tobb ertelme legyen.




Azert ez nem megy ilyen egyszeruen, meg jo hogy ragugliztam. Angliabol atvezetni kocsival Europaba nem zokkenomentes es nem az alagut a problema. Ne gyere nekem, hogy Anglia is Europa, mert nem az es nem a rossz oldalon levo kormanyra gondolok. Bemesz itt egy autosboltba, mar a bejaratnal kapsz egy szorolapot, hogy "Driving to Europe?" Mert akkor kellenek neked, orszagoktol fuggoen:

• haromszog (spanyoloknal ketto)
• elsosegely csomag
• lathatosagi melleny (nehol utasonkent egy)
• izzokeszlet
• eldobhato alkoholszonda (csak franciaknal)
• fenyszoro-leragaszto matrica, ne vakitsa a szembejovoket

A durva csak az, hogy ebbol Angliaban _semmi_ nem kell vazze. Es nem hullanak az emberek, mint a legyek, kivaloan mukodo orszag...

EuroTunnel,
ami egy vonat

A csalagut zsenialisan van megcsinalva, fel orankent indul egy vonat, amibe beparkolod a kocsidat es az autoban ulve utazol. Van a vagonban egy WC es ennyi, meg varohelyseg sincs, ulj az autodban nyugodtan es kesz, fel ora az egesz. A becsekkolashoz autopalyadijszedo jellegu kapukhoz kell menni, de van jobb es bal oldalon is ablak, ugye itt folyamatosan jonnek-mennek francia es angol autok is :) Amikor odaerek nezne'm mit hova kell dugnom, erre a display kiirja, hogy "Hello Mr. Varga" - rendszamleolvasunk, te kis hamis?

Mire aterek Calais-be mar ejfel utan van, mert veszitunk egy orat, masik idozona, meg ez is. Viszont eleg maszek, hogy az autopalyan suhanva latsz egy hatalmas digitalis kijezot: "18 rooms free", kihajtasz, a hotel teljesen sotet, nincs itt senki, de a recepcio zart ajtaja mellett van egy gep. Pont olyan lepattant doboz, mint a BKV jegyautomata a Boraros teren, de en hiszek a technikaban, bedugom a hitelkartyam, kerdi 20 EUR-ert kell-e szoba? Kell. Akkor a 147892 lesz a kodom, ezzel nyilik a parkolo, a recepcio ajtaja es a 147-es szoba ajtaja is. Mindezt ejjel egykor, ember nelkul, Franciaorszagban. Wow. Masnap hajnalban tovabb hajtottam, nem talalkoztam senkivel, hibatlan "vendeglatas".

Ahogy kijottem az alagutbol tonkrement a GPS-em. Terkepem sincs. Harom-negy orankent ugyis meg kell allni kis pihenore, majd akkor memorizalom a kovetkezo szakaszt a benzinkut terkeperol. Latod, csak el kell indulni, tudtam hogy lesznek kihivasok :) Mindezt negy orszagon at, fr-be-lux-de... azert nehezebb, mint gondolnad. Egyreszt oke, hogy megjegyzed a fobb varosok neveit, de persze nem az lesz kiirva, ezen segit ha az utak szamait is megjegyzed, oke. Akkor tudod, hogy majd _egyszer_ jonni fog egy tabla az E40 fele _valahol_ Brusszel utan. Es innentol harom oran at _minden_ nyamvadt tablat el kell olvasnod es ha elszurod, mert nyolc ora vezetes utan atsiklott a szemed az E40 tablan, lehet Hollandiaban tunik fel, hogy Azannya, ez nem Luxembourg!

Megcsinalta (c) napirajz.hu

Reggeli Belgiumban, autopalyapiheno, friss rantotta, baconnel, meleg zsemle, friss belga waffel es kapucsino, ezek tudnak elni, egy benzinkutnal, apucikam. Innen meg hat ora Belgium, Luxembourg, Franciaorszag, kis Nemetorszag es mar ott is vagyunk Baden-Karlsruhe-Strasbourg festoi repteren, ami nem nagyobb, mint a buszpalyaudvar a Nepstadionnal. Ellenben itt mar szallt le Concorde, Airbus A380, Antonov 225 es persze Jumbo Jet is...

Na de Strasbourg! Kepek: https://picasaweb.google.com/daniel.varga12/Strasbourg

A muskatlik

Sok idom nem volt, par ora seta a szulokkel, egy jo vacsi, itt van az Europa Tanacs meg csomo mas EU intezmeny kozpontja, ez unalmas, van itt egy isz. 700-ban epult hatalmas templom, az jol nez ki, de Europat jarva egy ezereves marhanagy templom mindig akad valahol. Strasbourg foleg nyugodt varos, kedves, videki, muskatlis ablakokkal, nem siet senki sehova. A rohely, hogy Brusszelben is pont ez a benyomasa az embernek, mint ha mindenki szabin lenne, allandoan, a pincer is, talan csak bejott a haverokhoz es akkor mar kivisz ket tanyert is, sok trecseles kozben. Meg kell szokni, a kaja jo lesz, a kiszolgalas is kedves, de ne ehesen ulj be, mert mire kihozzak ugyis megehezel majd. Na ez az EU ket kozpontja, aztan csodalkozunk.

Hetfo este mar indulok is vissza, feltankolok Red Bullal, kesudio es Pringles, van nalam egy Tankcsapda CD es padlogaz. Ejjel, sotetben, a nemeteknel van egy sebessegkorlat nelkuli szakasz, haromsavos ures autopalya, az oveket kerjuk becsatolni. Ez a tizenot perc, amig 242 km/h-val mentem kisautommal a Fritzeknel, segitett kipucolni a szelepeket a fejemben is. Egy dologgal kevesebb a bakancslistamon. Brusszel utan mar keresztbe all a szemem, kihajtok es egy Meki parkolojaban horpasztok harom orat.

Napfelkelte a csalagutnal

A napfelkelte mar Ostende partjainal er, az ures belga autopalyarol latszik a tenger, beengedem az ablakon sos illatat, mindenki alszik meg, csak a meseauto meg en faljuk a kilometereket. A csalagut elott meg bedobok egy francia kavet es kroasszont, majd kedd reggel tizre, ketezer km es sok Red Bull utan borostasan becsuszok Canary Wharf-i irodankba. Most egy darabig nyugtom lesz. Pentekig, talan.

24 ora Magyarorszagon

Ugy alakult, hogy egyetlen napra haza kellett jojjek villamlatogatasra, de egy ilyen porgos orszagban ez is boven eleg par vidam kalandra.

Az olimpia zaronapjan indulo London-Budapest jarat tele volt, magyarokkal, de paran kozuluk gyanusan sportoloi treningruhaban voltak, a tobbiek pedig magyar zaszlokba oltozve, arcukon piros-feher-zold csikok. Ezek bizony ma reggel meg a kajak-kenu palyan uvoltottek a Ria-Ria-Hungariat. Vidam kis bagazs volt, kivirult arcok, lelkesedesuket a BBC kommentatorai is gyakran dicsertek a kozvetitesek alatt.

Laci, taxisofor es filozofus

Ejjel negykor landolva volt taxi hamar, Laci a sofor mondja mi ujsag itthon, razziaztak Ozoran, emelkedett a benzin ara, ki kene menni melozni valahova, faszkivan mar. Mondom Lacinak valasszon egy konkret celt, ugy konnyebb azert, akar jojjon Londonba, nem kell vizum, rengeteg magyar, valami cimbije biztos van mar kint es segiteni fog. Mondja Laci ne feltsem, bar nem tudja hova menne, mert barhova, de az Angolokhoz tuti nem, mert szar az ido. Ez igaz, felelem, de minden mas meg tok rendben es valami rossz mindenhol lesz, hidd el. Hat jah, fejti ki, az olaszkohoz vagy spanyolokhoz tuti nem megy, mert simlisek es allandoan csak henyelnek, o kemenyen dolgozik, de a franciakat utalja, mert nem beszelnek egyetlen nyelvet sem, franciaul meg aztan tuti nem tanulok, hulye vagy? A nemetek rideg precizsege nem nekem valo, Skandinaviaban meg alkesz lennek a teli sotetsegben. Hat igen, bologattam, nehez kerdes ez, ahogy suhantunk az Ulloi uton villogo sarga lampak alatt.

----snitt----

Hetfo reggel nyolc, olvasom a Blikket a XII. keruleti okmanyirodaban a soromra varva, amikor bejon egy kinai srac Abercrombie & Fitch divatosan szakadt szerelesben, odamegy a Posta ablakhoz, ahol okmanybelyeget lehet kapni es igy szol:

- Hi, how are you? I'd need a green form because I have to pay (valami) to the Hungarian Ministry of Education (amerikai akcentussal).

Aztarohadt, bator ember, pesti okmanyirodaban, angolul, hetfo reggel, ehgyomorra - eloredolok, ezt megnezem :) Gondoltam hagyom par percig, hadd erezze a kozalkalmazottak torodeset, aztan odamegyek tolmacsolni. Erre megszolal a Posta feliratu ablak mogul egy ferfihang:

- No problem, I've got three green forms, which one looks like yours?

- That one!

- That will be 500 forint.

- Thanks, dude, many thanks - SZIA!

Es elviharzott az A&F strandpapucsos amerikai en meg ott ultem sobalvannya dermedve.

----snitt----

Gurulok le a hegyrol kocsival az Irhas arok meredek lejtojen es meglatok egy oreg bacsit szatyorral bandukolni. Kerdem elvihetem-e egy darabon, mosolyog es beszall.

Opel Ascona

• Hu de szep ez a kocsi... nekem is van, de tudja, gyalog jarok, amig szep az ido, szeretek setalni.
• Ahh, nem az enyem, csak kolcson.
• Au az nem jo, sosem szerettem maseval menni, tiszta ideg az ember.
• Hat igen, de kulfoldon elek, nincs itthon autom.
• Au az jo, en is eltem regen, mentunk vasarnap este mindig Dusseldorfba (elmereng...) Tudja, volt egy jo autom, 1.8-as Opel Ascona... Azzal csapattuk neki a nemet reszen!
• Nurnberg utan, a nem korlatozott szakaszon?
• Azaz, hogy tudja! Ott nyomtuk, ami a kalyhacsovon kifert!
• Az nem lehetett semmi - itt a nyolcas busznal jo lesz?
• Remek, fiatalur, fo az egeszseg!
• Maganak is :)

----snitt----

Hetfo este, Ferihegy, megyek vissza Londonba es a repter mint egy menekulttabor. Fedel nelkuli emberek hevernek szerteszet matracaikon halozsakkal, hatizsakkal a fejuk alatt. Feltunoen kozos bennuk a szag, a napbarnitott bor, a beverzett szemek es a "Sziget 20" karperec... :) Az egyik homeless csaj egyszercsak odaugrik egy masik nagyon szakadt, hosszuhaju, szakallas fickohoz, akinek hatizsakjara egy nagy kerek ize is van kotozve, szerintem cintanyer. A heves es oromteli talalkozas vegen a szoke csaj autogrammot ker es mindenki megy tovabb. Amennyire ki tudtam venni egy holland csaj fejezte ki hodolatat egy sved death metal banda dobosanak, mindketten a Szigetrol tartva hazafele, Ferihegyen. Legjobb arcok.

----snitt----

Egyszer meg visszamegyek

Meg mindig nincs vege :) A Londonba tarto repulo legalabb fele szigetlako volt, raszta haj, cserzett bor, szarok-a-farmra hangulat, karszalagok, tetovalasok, piercingek, masnapossag, de rajuk van irva, hogy eletuk legjobb idejet elik, nem cserelnenek senkivel. Mellettem ul egy fiatal lany, hosszu termeszetes voros haj, szeplok, kert kavet meg szendvicset, de nem fogadjak el a kartyajat, a sztyuvi meg kezd bunkozni. Eloveszek tiz eurot, epp volt a zsebemben, mondtam ne aggodjon, rajtam is segitettek mar sokan, Pay it Forward. Latom karjan a Sziget szalagot, kerdem milyen volt. Kivirul, mondja allat jo! Alig tud beszelni, ugy be van rekedve :) A satrat otthagyta, mert utolso nap radolt egy reszeg francia, de igy volt pont jo. Amugy Oxfordban tanul. Es Zimbabweben szuletett. Kicsit beszelgettunk a Victoria Fallsrol. Es mire vagysz legjobban, ha hazaersz? Egy hajmosasra!

Magyarorszag - 2012 - en igy szeretlek.

Belso termosztat

Ez nem vicc, ez eskuszom igy hangzott el ma delben a kantinban Nathan kollegammal, aki egy magas, csontos, voroshaju, szeplos, Andy Murray tipusu szep szal angol gyerek. Meseltem ugye, hogy a lakasomban nem volt semmilyen futes, amikor bekoltoztem. Azota a tulaj az en keresemre villany-radiatort szerelt a nappaliba es haloba, de ugy latszik 150 eve, amiota letezik az epulet ez eloszor nekem okozott problemat. Alant latod, miert.

Daniel: Tokom az angol nyarba gyerekek, gyonyoru a fu, de augusztus elseje van es tegnap este 8 fok volt.

Nathan: Es?

Daniel: Bekapcsoltam a futest.

Nathan: En becsuktam az ablakot...

Nulla foknal meg felveszik a kardigant es ezzel a tel is el van intezve. Nem az a tuzes nepseg.

Olimpia 2012 - Apa, kezdodik

Londonnak az idei tavasz eleg suru volt, ket hettel az Olimpia elott meg senki sem volt nagy lazban. Aprilisban London Marathon valami 40.000 induloval, utana a Queen Diamond Jubilee-je, hogy Bozsi 60 eve van a tronon, az egesz British Empire tombolva unnepelt, imadjak az oreglanyt, plane amiota ilyen szep ifju kiralyi parunk van megint. Diana idosebb fia, Prince William es Catherine tenyleg gyonyoruek, fiatalok es elegansak, pont amilyet minden brit kivan tronorokosnek. Volt tenisztorna Wimbledonban, a foci EB bar nem itt zajlott, de itt a foci a minden, szoval hetekig masrol sem volt szo. Aztan egyszercsak azt irjak az ujsagok, hogy Gyerekek, ket het mulva Olimpia!

Felreertes ne essek, az angolok atom profik. Evek ota keszulnek ra es ha jobban odafigyeltel, lattad minden nap, hogy epul ez-az a varosban itt-ott, kesz lesznek, nem vitas. Ez egy hiper-modern varos remek rendori jelenlettel, ott vannak mindenhol, de sehol sem zavaroan, hanem segitenek, iranyitjak a tomeget, bonyolitjak a rendezvenyt, hatarozottan, profin. Ennek ellenere en hianyoltam az oromet a felkeszulesbol. A sajto csak azt szajkozta az itteni BKV-val az elen, hogy milyen fennakadasok lesznek a kozlekedesben. Varunk ugye egy millio plusz latogatot az amugyis erosen zsufolt nyari turistaszezonhoz kepest. Lesznek orszaguti versenyek, mint bringazas, gyaloglas, marathon, triathlon, amik bizony a varos kozepen mennek, lezarnak azokon a napokon mindent, nem csak a rakpartot, hanem az egesz belvarost. 

Aztan az olimpiai savok... egy szot hadd szoljak London utcai kozlekedeserol, most mar tobb honapja probalok autoval kozlekedni. En ilyen elszurt varost meg nem lattam sosem. Vezettem Nordkapptol Roman at Fokvarosig jobb- es baloldalt mindenhol, New Yorkban, Guatemalaban es Argentinaban, bringaztam Kalinyingradban (az kemeny volt), de ilyen szar utcarendszert meg sehol. Nem untatlak a reszletekkel, de nem a baloldalt vezetes a gond. A szuk savokat, ahol egy utcan nem fer el oda-vissza egy auto, csak ha lehuzodok egy kapubealloba, meg lehet szokni. A rengeteg emeletesbuszt, amik szelesek, keresztbeallnak es mindig nekik van elsobbseguk, azt is. De hogy nincs egyetlen egyenes utjuk, ami ketsavos lenne... egyetlen Ulloi ut, Rakoczi ut, Kerepesi ut, Vaci ut... egy se! Csakis girbe-gurba kacskaringos utjaik vannak, amik max ketsavosak, de azon van buszsav, ami neha elfogy es a busz visszasorol, van bringasav, jobbrakanyarodosav, mindenhol, folyton elfogy a savod es sorolni kell, zoldhullam sehol. Gyakorlatilag ejjel kettokor ha harom auto van, akkor is ket ora atmenni a varoson. Budapesten ez 15 perc. New York-ban husz. Na akkor erre a szar kozlekedesre dobd ra, hogy a nagy (!) ketsavos utakbol lecsiptek egy Olimpiai Savot, amin harom hetig csak a sportolok, birok, edzok mehetnek speci buszokkal a hotelek es stadionok kozt. Remek otlet, maskepp tenyleg soha nem ernenek oda, de innentol a felszini kozlekedest a normal halandok felejtsek el.

Csinaltam par kepet is: https://picasaweb.google.com/daniel.varga12/LondonOlympics

Az atlag londoni tehat hetek ota csak panaszkodik, milyen szar lesz minden. Mintha otthon lennek, gondoltam, mondjuk ok kozben profin megcsinalnak mindent legalabb. 

Juli 25, szerda, ket nappal a megnyito elott, eloszor erzem, hogy valami mas. Megjottek. Egy saskahad. Normal esetben is van szocske a reten, de most minden fuszalon ezernyi. Ulnek mindenhol. Millionyi ember az utcakon! Bameszkodnak, huzzak a borondjeiket, csoportokban, mindenhol ott vannak es a vilag osszes nyelven beszelnek. Profizmus a varostol megint: nehany metromegallo ideiglenesen csak exit-only, vagyis feljonni lehet, lemenni nem. A belvarosban ugyis 5 perc setara van a kovetkezo megallo. Valamint ha UK-n kivul vettel olimpiai jegyet, postan kikuldtek a jeggyel egyutt egy metrokartyat is, hogy ne szivjal az automataknal rogton az elso nap, juss el a hoteledbe es masnap feltoltesz ra penzt. Nem hulyek az angolok.

Neonruhas segitok a Hyde Park
bejaratanal es mindenutt

Szerda este kimegyek a Hyde Park parkba futni es leesik az allam. Na nee, mit keres itt ez az irdatlan sok ember az en hatso udvaromban? Nincs semmilyen rendezveny ma este es minden talpalatnyi fuvon ezrek. Mondjuk a szazeves rekordot donto szar tavaszunk utan vegre kisutott a nap, szoval a sok turista melle meg a londoniak is kijottek a parkba kis napot szivni munka utan. De miutan megszokta a szemem, nagyon jo erzes fogott el, itt az egesz vilag, nalunk, fiatalok, boldogok, izgatottak, mindenki valamilyen zaszlot lenget es elvezi, hogy itt lehet. A napi 12 km futasom alatt ma tucatszam jonnek szembe olyan csajok, testhezallo vekony sportruciban, futva, akiknek a hasan sziklat lehet torni. Hello, szivi, te nem voltal itt mult heten... Ezek bizony sportolok, hisz a megnyito csak ket nap mulva, meg nem koltoztek be az Olimpiai Faluba, addig is a Hyde Parkban kocognak egy kicsit. Nem rossz latvany. 

Juli 27, pentek, ma van a megnyito es ket napja helikopterzugasra ebredek. Nem vagyok videki gyerek, harom ev Manhattan utan nekem a helikopter olyan mint Tapioszecson a kakas hangja, ropkodtek ott is fel-ala, de Manhattan fole nem repulhet be egy szitakoto se 9/11 ota, csak a Hudson es az East River folott mennek. London mas, itt berepulnek a varos fole, alacsonyan, de altalaban csak athuznak felettem. Nos amiota Olimpia van, azota a lakasom felett allnak es filmeznek, mert a Hyde Park sarkan valami mindig tortenik, meg harom hetig. De en akartam a varos kozepen lakni.

Duran Duran in Hyde Park

A megnyitot az Olimpia Stadionban nezni tobbezer font, otthon TV-n egyedul kicsit unalmas, valaszthattam, hogy magyar rajongokkal nezem az itteni magyar etteremben, vagy angolokkal a Hyde Parkban. Ha jobban meg akarom ismerni ezeket a mokusokat, akkor a parkban a helyem. A mult heti Bruce Springsteen es Paul Simon koncert helyen a Hyde Parkban oriasi megnyito unnepseget rendeztek. Egy esten fellep negy eloado kepviselve Nagy-Britannia tartomanyait: a skot Paolo Nutini, az angol Duran Duran, a velszi Stereophonics es az eszak-ir Snow Patrol. Lehet mi magyarok nem ismerjuk oket, max a Duran Durantol ket szamot meg a 80-as evekbol, de ez itt Anglia, korulottem 20.000 ember, akik kivulrol fujjak oket, nekik ezek az Edda, a Geszti Peter es az Animal Cannibals. A Duran Duran profi showmesterek, allat jo hangulat van!

Este 9-kor pontban megall az ejfel utanig tarto koncertsorozat es a szinpad egy oriaskivetitove valtozik, amin bekapcsoljak az olimpiai megnyitot, eloben, amit ti is lattatok TV-n, csak korulottem allt 20.000 brit es nemzetkozi rajongo a Hyde Parkban, sorrel es hotdoggal a kezukben :) 

A megnyitorol annyit, hogy Amerikabol jove a britekkel a legnagyobb bajom az understatement. A tulzott szerenyseg. Rengeteg okuk lehetne magukra buszkek lenni, de nem azok, kritikusak, kozben marha jo dolgokat csinalnak, idehaza es kulfoldon is. Ritkan hallom az I'm proud to be British mondatot, aki itt befut szinesz, zenesz, rohan Amerikaba penzt csinalni es igyekszik elrejteni angolsagat, akcentusat, idehaza meg is hurcoljak ezert aztan. A bevandorlok szeretnek itt elni, de Amerikahoz kepest nem erzem rajtuk azt, hogy ok britnek valljak magukat, hogy azok akarnanak lenni, mig amerikainak lenni egy mitosz, a legtobb bevandorlo par ev elteltevel buszken mondja, hogy I'm American, mert resze akar lenni ennek a mitosznak, amit Hollywood is szaporan epit. Anglia nem ilyen jo a self-marketingben, ok csak csendben ideraknak egy szuperul mukodo orszagot, es lehet, hogy nem is akarjak annyira, hogy ezek itt angolnak mondjak magukat.

Masreszt a pekingi olimpia megnyitoja utan Tony Blair is kabe azt mondta, hogy Te jo eg... ezt hogyan lehet felulmulni? Maskeppen. Angolosan. Szerintem annyi szinten volt zsenialis a megnyito, hogy csak na. Felvezette an angol hozzajarulast a vilagtortenelemhez, a vilagkulturahoz, buszken de nem arrogansan emlekeztetett arra, hogy mi voltunk a vilag vezeto hatalma evszazadokon at. Majd nagyon ugyesen atvezette ezt a modern korba, ahol mar minden facebook, iPhone, twitter es a popzene, bemutatta, hogy Anglia ebben is kozponti szerepet jatszik olyannyira, hogy egy informatikust unnepeltek, a WWW feltalalojat. Meg persze a Beatles-t, Rolling Stones-t es rengeteg mas muveszt. Megdobbento, mennyi brit zenet hallgatunk es lehet nem is tudjuk, hogy ezek britek, mert nem verik a melluket vele allandoan.

Mindent elert a megnyito, amit elerhetett: osszehozta a tobbezereves kulturajukat a modernkorral, emlekeztette a vilagot, kik is az angolok, mi mindent kapott a vilag toluk, es emlekeztette erre a briteket magukat, mondvan: _ma_ van az a nap, amikor teli torokbol kialthatod, hogy I'm proud to be BRITISH! God Save the Queen!

A megnyito egyik resze volt a klip, ahol James Bond alias Daniel Craig elhozza helikopterrel a Buckingham Palotabol az uralkodot. Nem tudjatok elkepzelni azt a visitast a Hyde Parkban, amikor a delceg Daniel kiszallt a fekete autobol. De meg ennel is nagyobb kiabalas volt, amikor megjelent a Queen! "Good evening, Mr. Bond" es a nepek orjongtek, mint ha egy rocksztar lepett volna szinpadra. Imadjak a kiralynot! Imadtak az egesz klipet, en is, a BBC csinalta, tudnak a sracok, volt benne James Bond, Buckingham Palota, helikopter, naplemente es persze a nagyfulu corgik :) Her Majesty the Queen bevonult a Olimpia Stadionba, felcsendult a brit himnusz es korulottem 20.000 torok enekelte konnyes szemmel, hogy

God save our gracious Queen
Long live our noble Queen
God save the Queen
Send her victorious
Happy and glorious
Long to reign over us
God save the Queen

Ekkor rajottek a londoniak, hogy az Olimpia egy megtiszteltetes. Itt van az egesz vilag es orul, hogy itt lehet, a mi szep varosunkban, tisztelegnek a kulturank elott, legyunk hat buszkek es udvozoljuk oket meltosaggal.

A XXX. olimpiai jatekok elkezdodott.